Dr. Alan Flashman: Kannabisz és autizmus
Ez egy első vonalbeli kezelés az autizmus spektrumzavaros páciensek számára – orvosilag nem indokolt pszichotróp gyógyszerekkel kezdeni a kezelést
Alan Flashman Foxborough-ban született, felsőoktatási tanulmányait a Columbia Egyetemen kezdte, orvosi diplomáját a New York-i Egyetemen, gyermekgyógyászati, felnőtt- és gyermekpszichiátriai képzettségét az Albert Einstein Orvosi Főiskolán szerezte. 1983 óta dolgozik a Beer Sheba kórházban, mentális egészséget oktat a Héber Egyetemen, a Tel Aviv Egyetemen és a Ben Gurion Egyetemen. Alan szerkesztette a Terápiás kommunikáció gyerekekkel (2002) és a Serdülők (2005) című könyveket.
Abba a kiváltságos helyzetbe kerültem, hogy Izraelben több mint 500 autista gyereket kezelhetek orvosi kannabisszal. A beszámolóm célja, hogy alátámassza ezt a kezelési módszert egy még átfogóbb kísérlet dokumentálásával, mint az eredeti 100 eset, amelyet másfél évvel ezelőtt publikáltam.
Az eredmények továbbra is meglehetősen következetesek. Amint azt korábban megállapítottam, a gyermekek körülbelül 60 százaléka jól reagál a 20:1 arányú CBD:THC-tartalmú olajra. További 15-20 százalékuk nagyobb THC-arányt igényel, gyakran több THC-t, mint amennyi a CBD. A maradék, körülbelül 20 százalékuk tulajdonképpen rejtélyes: időnként a más kannabiszfajtára váltás nagy változást eredményez, néha pedig be kell látnunk, hogy a kezeléssel kudarcot vallottunk.
Próbálom a kezelést a lehető legszisztematikusabbá tenni annak ellenére, hogy az alkalmazott kannabisz növényekben lévő vegyületek többségét illetően szinte teljesen tudatlanok vagyunk. Próbálom a megfelelő olaj (ez az esetek 60 százalékában a CBD-dús, az esetek 20 százalékában pedig a THC-dús olajat jelenti) optimális hatását beállítani a reggeli dózisnál, pár naponta egy cseppel emelve addig, amíg nem tapasztalható javulás. Ezután megpróbálom „finomhangolni” a CBD:THC arányát a másik olajjal ugyanúgy, amíg az optimális hatást itt is elérjük. Aztán megfigyelem, hogy mennyi ideig hatásos a dózis, és a nap folyamán adok még egy vagy több kiegészítő adagot – amíg el nem érjük az egész napos jó hatást és jó alvást. Ez a titrálási (beállítási) időszak körülbelül egy hónapot vesz igénybe.
Tapasztalataim szerint ez a szisztematikus megközelítés hozza a legmegbízhatóbb eredményeket. Más kutatásokban avval kísérletezgetnek, hogy „találgatják”, mikor adjanak hozzá THC-olajat a CBD-olajhoz, vagy mikor adjanak hozzá további adagokat – de amikor újraértékelem a kezeléseket az éves engedély megújításánál, látom, hogy ezekben az esetekben sokszor az optimálisnál gyengébb eredményt érnek el. Nincs adatalapú módszer ennek tanulmányozására.
Abban az esetben, ha az első próbálkozás hatástalan, igyekszem szisztematikusan kipróbálni más kannabiszfajtákat, és körülbelül az esetek felében jó eredményeket érünk el. Ebből kifolyólag a kísérletemben részt vevő gyermekek legalább 10 százaléka igényel hozzáférést különféle teljes kannabiszfajtákhoz a kezelés céljainak elérése érdekében. Egyértelműen kijelenthetem, hogy személyesen tanúja voltam olyan gyermekeknek, akik teljesen eltérően reagálnak a különböző kannabiszfajtákra, melyeknek CBD:THC-aránya azonos.
Az autizmus spektrum teljes tartományában kiváló eredményeket értünk el. A legtöbb tanulmányban valamilyen oknál fogva az alacsonyan funkcionáló, dühkitörésekkel rendelkező autista gyermekeket szeretik vizsgálni. A tapasztalataim azt mutatják, hogy a magasan funkcionáló gyerekek rendkívül jól reagálnak, megemelkednek a készségeik a figyelem, a jelenlét, a nyelvi pontosság terén, és a humorra is jobbak a reakcióik. Sokkal jobban érzik magukat emberi lényként, és biztonságosabban mozognak saját szociális környezetükben. Ezek közül a gyermekek közül sokan képesek felismerni magukon a javulást, például a pihenő és a végrehajtó elmeállapotok közti jobb kapcsolatot, amelyet egy korábbi publikációm során már felvetettem. Több tucat nagyon fiatal, 4 évesnél fiatalabb gyermeket kezeltem, akiknek az eredményei ugyanannyira biztatóak, mint az idősebb gyermekeké.
Szinte semmilyen mellékhatást nem tapasztaltam a kezeléskor. Nagyon kevés gyermek (kb. 3-4 az 500-ból), akiknek a záróizom-szabályozása eleve a határvonalon volt, átmenetileg elveszítette felettük a kontrollt (három a húgyhólyag, egy a hólyag és a végbél felett együttesen). A regresszió visszafordult, amikor az adott olaj adagolását megszakították. Senki nem vált függővé, és a kannabiszkezelés miatt semmiféle pszichózis nem tört ki rajtuk.
Igazán lenyűgöző látni, hány gyermek képes letenni más pszichotróp gyógyszereket, miután stabilizálódtak a kannabiszon. Úgy becsülném, hogy a gyógyszereket szedő gyermekek körülbelül háromnegyede tudja elhagyni a pirulákat, és így jobban érzik magukat.
Két terület maradt kissé tisztázatlan. Az egyik a látszólag kényszeres viselkedés súlyosbodása, amely együtt jár más tünetekkel, például a frusztráció robbanásszerű kifejeződéseivel. Előzetes álláspontom szerint ez valószínűleg átmeneti jellegű, és a megnövekedett jelenlét és figyelem eredménye. Néha kiegészítettem a kezelést közönséges orbáncfűvel, időnként sikerrel. Ez olyan terület, ahol több tanulmányra lenne szükség.
A második terület a figyelem. Izraelben sok túlzottan aktív autista gyermek kapja meg az ADHD diagnózisát is, ami úgy érzem, eléggé tudománytalan. Tapasztalataim szerint a stimulánsokkal végzett kezelés 80-90 százaléka sikertelen vagy káros. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kannabisz kevésbé hatásos a figyelemre, mint más területeken. Becsléseim szerint a gyerekek talán fele válik figyelmesebbé. Ebben szerepe lehet annak is, ahogyan az iskolai környezet kölcsönhatásba lép a kannabisz-kezelésekkel. Ez egy másik, szisztematikusabb tanulmányt érdemelne.
Publikációm az ezen a területen végzett differenciált kutatások szükségességét dokumentálja. Az eddig publikált beszámolók nem írják le sem a gyerekek sajátosságait, sem az adagolás és a kannabiszfajták közötti összefüggéseket. Ez nyilvánvaló hiányosság. Hálás vagyok a Times of Israelnek, hogy helyet biztosít a családokkal és az orvosi közösséggel való kommunikációhoz, akik szinte éheztek az információra, és eddig kevés iránymutatást kaphattak a közzétett tanulmányokból.
Szeretném a kísérletemen alapuló Klinikai Gyakorlat Elsődleges Alapvetéseit leszögezni:
1. Az orvosi kannabisz az első vonalbeli kezelések közé tartozik az autista gyermekek számára. Ez magába foglalja az alacsonyan és a magasan funkcionáló, valamint nagyon fiatal gyermekeket is. A kezelés gyakorlatilag ártalmatlan, jelentősen megkönnyíti és javítja a szenvedő gyermekek és családok túlnyomó többségének életminőségét – azokét, akiknél más kezelések jóval kevésbé voltak hatékonyak, ámde sokkal mérgezőbbek igen.
2. Erkölcsileg elfogadhatatlan egy autistákat kezelő orvostól 2019-ben, hogy tájékozatlan maradjon az orvosi kannabisz autizmusra gyakorolt jótékony hatásaival kapcsolatban. Ilyen helyzet áll fenn Izraelben, ahol az autista gyermekek iskolájának vagy lakóhelyének hivatalos orvosait nem érdekli, és nem is vállalnak felelősséget a kannabisz terápiás eljárásokban elfoglalható helyzetének feltérképezésében. Az egyik ilyen létesítmény még arra is felkért, hogy a hivatalos orvossal párhuzamosan kannabisz-tanácsadóvá váljak. Válaszomban mindent, amit megtanultam, leírtam héberül, és felajánlottam, hogy az autista gyermekek szüleinek közösségéért dolgozó összes orvost költségmentesen továbbképzem, de az ajánlatomra nem érkezett válasz. Azt gondolom, hogy 2019-ben egy olyan orvos, aki „komoly bizonyítékokra vár”, megszegi az esküjét, ha visszatartja a potenciálisan hatékony szereket a betegektől. De ez csak egy orvos véleménye, bizonyára…
3. Abszolút nem létezik orvosi indok arra, hogy az autista gyermekeket visszatartsák a kannabisszal való kezeléstől, megkövetelve, hogy először más szereket használjanak.
4. Nincs indoka a kannabiszkezelés megtagadásának fiatal gyermekektől.
5. A kannabiszolajokkal történő kezelés elég szelíd ahhoz, hogy ne igényeljen orvosi jóváhagyást vagy felügyeletet. Az izraeli tapasztalatok azt mutatják, hogy az orvosi felügyelet szükségtelen akadályokat teremt az optimális kezelésben. Az IMCA (Izraeli Orvosi Kannabisz Ügynökség) önkényesen vagy megadja, vagy nem adja meg az engedélyt olyan gyermeknek, aki például “nem fejezte be a hagyományos kezelést” (ami nem is létezik), vagy a kezelőorvos előírását felülbírálva korlátozza az adagot anélkül, hogy megvizsgálná a pácienst, vagy felelősséget vállalna a kezelésért. Ezek a kannabiszon kívüli, valamennyi területen elfogadott orvosi gyakorlat súlyos megsértései. Az egyszerű tény az, hogy a szülők több mint alkalmasak az orvosi kannabisz használatára, konzultálhatnak orvosokkal vagy másokkal, nem fognak kárt okozni – mindent összevetve ez az önhatalmú kontroll sokkal ártalmasabb a betegek számára. Röviden: az autista gyerekek orvosikannabisz-használatán mérhetetlenül javítana a kannabisz legalizálása. (A kannabisz általános legalizálása helyett egy olyan Orvosi Kannabisz Program kidolgozására van szükség, ami teljes mértékben támogatja a betegeket, az orvosokat és az etikus döntéseket – MOKE)
6. A tiszta CBD-olaj legalizálása (Izrael kivétel szinte mindenhol) ellenére az autista gyerekek a CBD és a THC egyensúlyát igénylik, és a tiszta CBD valószínűleg nem biztosítja az optimális kezelést.
7. Rendkívül fontos, hogy az autista gyerekek különféle teljes növényi fajtákhoz férhessenek hozzá. Amíg nem lehetséges meghatározni, melyik fajta mely gyermekekre hat, én megfigyelt tényként megállapíthatom, hogy néhány gyermek eltérően reagál a különböző fajtákra, a hasonló CBD:THC arányok ellenére is. Az orvosi kannabisz javasolt „reformja”, amely – keverve a fajtákat – kizárólag a CBD- és a THC-arányok szerint tesz különbséget, ártani fog az autista gyerekeknek, és gyanítom, nagy károkat okozhat más orvosi kannabisszal kezelt pácienseknek is. Reméljük, hogy ez a javasolt reform törlésre kerül vagy illegálisnak minősül. Szakértői véleményem ellene szól.
forrás: orvosikannabisz.com
