Alig létezik olyan beteg, akin ne segíthetne a kannabisz különös hatóanyaga, a CBD

A kannabisz pszichoaktív hatóanyaga, a THC helyett világszerte egyre inkább a kender nem pszichoaktív, viszont gyógyászati csodaszerként emlegetett CBD kutatására tolódik a hangsúly. Magyarországon nemcsak orvosbiológiai laboratóriumokban kutatják a CBD emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait: a kannabisz fogyasztás világszerte tapasztalható liberalizálása a hazai kendernemesítést is újra a világ élvonalába helyezte. A magyarországi szabályozás hiányosságai miatt ugyanakkor a hazai tudományos eredmények hasznát orvosi és agrárbiológiai szempontból is külföldön fölözhetik le.

Több évtizednyi ádáz üldözés után szabadon virágzik a kender és a marihuánabiznisz az Egyesült Államokban

Miután az utóbbi években az amerikai államok többségében enyhítettek a kannabisz fogyasztás büntethetőségén, vagy el is törölték azt (33 államban a marihuána orvosi felhasználása, 10-ben pedig a rekreációs használata is legális lett), tavaly 10 milliárd dollárt kasszíroztak a marihuánabizniszben érdekeltek. Az összeg az előrejelzések szerint az elkövetkező 3 évben két és félszeresére nő majd. A fűbizniszből korántsem csak a termesztők és az elosztók részesednek, a marihuánatermékekre komplett iparágak épülnek, rohamtempóban. És az előzetes várakozásokkal ellentétben nem azért, mert mindenki legálisan akar betépni. 

A jó hír, hogy óriási az érdeklődés a kannabisz fő hatóanyagai, a 9-delta-tetrahidrokannabiol (röviden a THC), valamint a kannabidiol (vagyis a CBD) orvosi célú felhasználása iránt. A rossz hír pedig az, hogy sokan egyre inkább úgy látják, hogy a szabadpiac nem feltétlenül előnyös a kannabisszal gyógyulni szándékozók számára. Miután tavaly életbe lépett az amerikai úgynevezett farmtörvény, miszerint a 0,3 százaléknál alacsonyabb tartalmú kenderszármazékok és termékek szabadon forgalmazhatók, valósággal elárasztották a boltokat a CBD-tartalmúnak mondott csodaszerek, afrodiziákumok, panaceák és elixírek. A gumicukortól a habfürdőn át a kutyatápig, nehéz olyan terméket találni, aminek ne lenne valahol CBD-s változata is. De vajon mi igaz abból, ami ezeknek a termékeknek a címkéjére van írva, és mit lehet remélni az ilyen termékektől?

Ősi gyógyszerből ősellenség

Afrikában és Ázsiában évezredek óta ismert tény, de ma már Nyugat-Európában is legfeljebb csak a nagyon tájékozatlan laikusok számára kérdéses, hogy az indiai kender (Cannabis sativa var. indica) enyhén hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használt pszichoaktív hatóanyaga, a 9-delta-tetrahidrokannabiol, röviden a THC kivételesen sokoldalú gyógyszerként is megállja a helyét. Egyes trópusi területeken, ahol gyakoriak, és az ivóvízellátottság akadozása miatt sokszor életveszélyesek a hányásos-hasmenéses megbetegedések, a mai napig az intenzív hányás és a kiszáradás egyetlen igazán hatékony ellenszereként tartják számon.

A kérdésre, hogy miként lett az évezredekig világszerte gyógynövényként használt kannabisz a nyugati világ ádáz ellensége, meglehetősen prózai a válasz. Rossz nyelvek szerint egy idegengyűlölő, rasszista amerikai bürokrata miatt. Harry Anslinger 1930-ban lett az amerikai kábítószer felügyeleti hivatal vezetője. Anslinger nemcsak az afroamerikaiakat gyűlölte, hanem a mexikói forradalom elől 1910 után délről az Egyesült Államokba özönlő mexikóiakat is. A kannabisz démonizálásával Anslinger több legyet is ütött egy csapásra: azzal, hogy egy kalap alá vette a marihuánát a kemény drogokkal, nemcsak újdonsült hivatalának a tekintélyét erősítette, hanem az általa olyannyira megvetett, és az amerikai lakosságnál akkoriban jóval nagyobb arányban kannabisz fogyasztó bevándorlók üldözését is szentesítette vele.

Akárhogyan is, az amerikai marihuánavadászat kulcsszerepet játszott abban, hogy 1961-ben, a nemzetközi kábítószer egyezmény elfogadásakor a kannabisz világszerte tiltólistára került. Pedig az ádáz hasmenés korántsem az egyetlen olyan tünet, ami ellen jó, ha kéznél van egy kis kannabisz. 

A kannabinoidmolekuláknak antibakteriális és gombaölő hatásuk is van, ráadásul a THC rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Emiatt rengeteg orvos tartja ígéretes gyógymódnak a testszerte fájdalmat és gyulladásokat okozó autoimmun betegségek egész sorára (például sclerosis multiplex, Crohn-betegség, rheumatoid arthritis). Néhány éve épp egy magyar kutatócsoport cikkezett arról, hogy idős korban nemcsak az ízületi fájdalmakat enyhítheti, hanem a kognitív funkciókat is javíthatja. A THC-val azonban van egy nagy probléma, mármint azon túl, hogy ha még fejlődésben lévők, 20-21 évesnél fiatalabbak fogyasztják, könnyedén elhangolhatja a központi idegrendszer fejlődését: ez a molekula a felelős a füvezéssel együtt járó tudatmódosító hatásért.

A kannabinoidmolekuláknak antibakteriális és gombaölő hatásuk is van, ráadásul a THC rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Emiatt rengeteg orvos tartja ígéretes gyógymódnak a testszerte fájdalmat és gyulladásokat okozó autoimmun betegségek egész sorára (például sclerosis multiplex, Crohn-betegség, rheumatoid arthritis). Néhány éve épp egy magyar kutatócsoport cikkezett arról, hogy idős korban nemcsak az ízületi fájdalmakat enyhítheti, hanem a kognitív funkciókat is javíthatja. A THC-val azonban van egy nagy probléma, mármint azon túl, hogy ha még fejlődésben lévők, 20-21 évesnél fiatalabbak fogyasztják, könnyedén elhangolhatja a központi idegrendszer fejlődését: ez a molekula a felelős a füvezéssel együtt járó tudatmódosító hatásért.

A kannabinoidokat a molekuláris biológusok rehabilitálhatják

Erre jelenthet megoldást a kannabisz másik legfontosabb hatóanyaga, a CBD, amit – annak ellenére, hogy egy brazil kutatócsoport epilepsziaterápiában már 1980-ban is tesztelte –, a nyugati orvostudomány csak az utóbbi években kezdte behatóbban is tanulmányozni. Kiderült, hogy amellett, hogy a CBD gyulladáscsökkentő hatása vetekszik azzal, amire a közismertebb THC is képes, pszichoaktív mellékhatással nem kell számolni. Ráadásul hatékony a krónikus fájdalmak, valamint összetett idegrendszeri rendellenességek, például az epilepszia kezelésében, és még a THC számos mellékhatását is csökkenti, ha valakinek mégis a pszichoaktív hatóanyagra lenne szüksége – mondta a Qubit kérdésére Bíró Tamás fiziológusprofesszor, aki a szervezet belső kannabinoid rendszerének működését és a nem pszichoaktív növényi kannabinoidok, így a CBD hatását és lehetséges orvosi felhasználását kutatja.

Az emberi szervezet maga is termel kannabinoidmolekulákat, és ez a kulcsa annak, hogy a növényi kannabinoidok (amelyekből az indiai kenderben a THC és a CBD mellett további több mint százféle található) hatni tudnak például a központi idegrendszerben. Mindez Raphael Mechoulam izraeli szerves kémikus 1960-as évek közepén kezdett kutatásaiból derült ki, igaz, csak közel három évtizeddel később. Amikor Mechoulam a kannabisz hatásmechanizmusának feltárásába kezdett, már több arra utaló jel is volt, hogy más kábítószerek, például az ópiátok hatásának megértéséhez az emberi agyban kell kutakodni. Olyan receptorokat érdemes a központi idegrendszerben keresni, amelyekbe úgy illeszkednek a kábító hatóanyagok, mint kulcs a zárba. A témában az első tudományos igényű dolgozat 1971-ben jelent meg, majd alig néhány éven belül a biokémikusok már meglehetősen kiterjedt ismeretekkel rendelkeztek az ópiátreceptorokról.

Mechoulam ugyan gyorsan kivont több hatóanyagot is a kannabiszból, az első kannabinoidreceptort mégis csak 1988-ban találták meg egy patkány agyában. Az abba illő szervezet termelte saját molekulák, az úgynevezett endokannabinoidok első képviselőjét pedig csak további négy évvel később találta meg a molekulacsalád tagjaira addigra már közel három évtizede vadászó Mechoulam és kutatócsoportja. Azóta kiderült, hogy nemcsak belső kannabinoidból, hanem az azok fogadására alkalmas receptorokból is kétféle van. Ráadásul mára az is világossá vált, hogy egyáltalán nem csak a központi idegrendszerben (az agyban és a gerincvelőben), hanem a különböző szervekben, sőt a véráramban is megtalálhatók.

forrás: qubit.hu